Bye Inverness, Hello Happyness!
We’ve been waiting for You for so long.
Our Favourite ‘Shop around the Corner’ Bomo style
Dear Vánkata!
Bomo Art is being renewed.
Fersh zeppelins, hat boxes and many many more….
🙂
Surely open until next spring. 😉
BR
V.
Posted in giroscope
Leave a comment
Ma gróf Andrássy köszön neked a lámpáival…
Háttérben a Hősök terének angyalával int csütörtöki langyos szellőt tehozzád az út, mely ki tudja hova fut. Ám bármerre is kanyarog, hátán a kedves könyvesboltok, no meg az Opera hozsannát énekel Loch Ness szeptemberi szelei felé.
Mondd, Barátném, milyenek a tavak?
Kékek, mint ég vizei?
Today Rue Andrassy says hello to you with the lamps and bookstores around the corners.
And of course, there is the Hosanna also from the old Opera House straight to the Lochs nearby in the cold september rains.
Are they really deep blue as the sky above?
Posted in Andrássy út, könyvesbolt, Loch Ness, Opera ház
Leave a comment
End of september…
SZEPTEMBER VÉGÉN
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet…
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!
Petőfi Sándor
Below in the valley the gardens still flower,
The poplar in front of the house is still green
But look at the crest of the snowcovered mountain
Presenting already a wintery scene!
Still young in my heart is the flame-throwing summer
With spring, in its fullness, still lingering there,
And yet an untimely and desolate winter
Is sprinkling with hoarfrost the dark of my hair.
Life runs out its course.The petals are failing.
Come, sit on my lap, my beloved, my bride!
Today you are my nestling your head on my shoulder,-
How long would you grieve, if tomorrow I died?!
O tell me-if soon I should die-will you weeping,
With mourning veils cover my sorrow remains?-
Will you, by a subsequent love persuaded,
Abandon my name-for a different name?….
O, should you throw off the black veil of a widow,
Hoist it on my grave -a dark banner of doom!
At midnight I will then come up from the shadows,
And carry it down with me, back to my tomb.
To bind up the wound in a heart that is bleeding
For you, who forgot; and to wipe up the tears
Of one full of grief, who will love you forever,
Will love you alone, even then, even there.
Posted in VERS
Leave a comment
A csend beszél tovább…/ Silent speaks
A csend beszél tovább, helyettem Ő mondja el,
a csend beszél tovább, helyettem Ő énekel.
Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet,
elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat…
Silent continues to speak, tells instead of me,
Silent continues to speak, sings instead of me.
Say goodbye, but I will be there, where the sun laughs and the wind wuther,
I say goodbye, lefting here some moments of mines.
